A dohányzásról való leszokás hatása a testre. Tévhitek a dohányzásról való leszokással kapcsolatban
Mit tesz a dohányzás a szervezetünkkel? Megjelent: Dohányzás A cigaretta nagyon sokféle anyagot tartalmaz és ez által a szervezet minden részére kihatása van. Ennek következtében a dohányosok várható átlagos élettartama átlagosan nyolc esztendővel rövidebb a nemdohányzókénál.
A magyarok dohányosok és nem-dohányosok együtt 97 százaléka gondolja, hogy a dohányzás káros az egészségre. A megkérdezettek háromnegyede szerint a dohányzás nagymértékben károsítja az egészséget, s további 19 százalék szerint is károsítja, igaz, csak kisebb mértékben. A dohányosok nem kevésbé vannak meggyőződve szenvedélyük káros voltáról, az ilyen kérdezettek 95 százaléka is azon a véleményen van, hogy az egészségre ártalmas a cigarettázás.
Hogyan hat a nikotin a szervezetünkre?
A megkérdezettek többsége a felsorolt betegségek közül a tüdőrákról, a szívbetegségről és az asztmáról állította azt, hogy e betegségeket biztosan vagy valószínűleg okozhatja a passzív dohányzás. Mindez azért fontos, mert a dohányzás kockázatait illető tájékozottság ellenére nem csökken a dohányzás az országban. A Gallup intézet felmérése szerint a magyar népesség körülbelül egy harmadát kitevő dohányzók társadalma nem szűkült az elmúlt öt év során és közöttük egyre több a nő és a fiatal.
- Ok a dohányzásról való leszokáshoz
- Ha tetszett ez a cikk, oszd meg barátaiddal, ismerőseiddel!
- Potecz Györgyi Létrehozva:
- Mi tart vissza a leszokástól? Hogyan hagyd abba a dohányzást?
Azonnali hatás Az első cigaretta elszívása általában nem okoz különösebb jó érzést: köhögés, szédülés enyhe hányinger jelentkezik, általában a dohányzásról való leszokás hatása a testre még a dohányzásról való leszokás hatása a testre sem tüdőzik a füstöt. A rendszeres dohányosoknál a nikotinhiány miatt fellépő tüneteket enyhíti a cigaretta, ezért érzik, úgy hogy nyugtató hatású. A rendszeres dohányzás hatásai A rendszeresen dohányzóknál a dohányzás szervezetre gyakorolt hatásai nem kizárólag a nikotin számlájára írhatók, sőt a hosszú távú hatásoknál nagyobb egészségkárosító szerepe van a belélegzett füst irritáló kátránytartalmának és a CO kötődésnek mint a nikotin függőséget okozó hatásának.
A dohányzás, mint drog A dohányzás során a nikotin alakítja ki a függőséget. A nikotin az egyik legártalmasabb, nagy addiktív potenciállal rendelkező drog. Ez azt jelenti, hogy nagyon könnyen erős függőséget alakít ki. A dohányzás esetében nincs olyan dózis, amely még ne lenne egészségkárosító.
Mind testi, mind lelki függőséget kialakít. A lelki függőség kialakulásáért a dohányzással összefüggő szertartások is felelősek. A napi szokásokba beépül az ébredés utáni, a kávé melletti, étkezés utáni stb.
Elvonási tünetei: az utolsó cigaretta elszívása után pár órával erős hiányérzet jelentkezik, majd 24 óra múlva a nikotin elvonási tünetek is megjelennek: éhség, ingerlékenység, indulatosság, szorongás, koncentráció-gyengeség, nyugtalanság, csökkent szívműködés, növekvő étvágy, székrekedés képében.
A függőség kialakításáért a szociális megerősítők mellett a nikotinfüggőség kialakulása tehető felelőssé. Légutak, tüdő A füst, ahogyan bejut a tüdőbe, útközben irritálja a légutakat, így mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét.
- Это же означало бы выйти наружу.
Szájüregi és ajakrákot leginkább a szivar és a bagó okozhat. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák, légcsőrák, és tüdőrák. Ha abbahagyja a füst dohányzását légcső- és tüdőrák kialakulásának valószínűsége szeres, a gégeráké 5-szörös a nemdohányzókéhoz képest, de gyakrabban fordul elő nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata, vese daganat is.
A tüdőrákosoknak mindösszesen csak fél százaléka nem dohányzott soha korábban.
Milyen következményei lehetnek, ha megpróbálok leszokni a dohányzásról?
Szoros kapcsolat van a tüdőrák kockázata és az elszívott dohány dózisa között. Minél több napi cigaretta, és dohányos év, annál nagyobb a tüdőrák kockázata. A tüdőrákos betegek kb. Ugyanakkor az erős dohányosok mindössze 10 százalékánál fejlődik ki a betegség, ami egyéb tényezők pl: genetikai háttér szerepére is utal. Ez a dohányosok által leginkább emlegetett példa, miszerint nagyon sokan dohányoznak, de mégsem lettek tüdőrákosok.
Ugyanaz a mechanizmus érvényes itt is, mint minden más daganatos betegség esetében: nem lesz minden nő emlőrákos, nem lesz minden dohányos tüdőrákos, sok múlik az egyéb tényezőkön is, de a dohányzás egy olyan elem az életünkben, amit teljes mértékben mi magunk tudunk befolyásolni, csak rajtunk múlik. Nem csak a daganatos betegségek jöhetnek szóba, hanem a légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt egyéb krónikus légzőrendszeri betegség is kialakulhat.
Ez szintén hozzájárul a dohányosok korai halálozásához. Az egyik leggyakoribb a dohányosok esetében az ún. COPD egy krónikus, légúti szűkülettel járó betegség. A COPD négy betűje egy, az egész világon használt rövidítése az angol Chronic Obstructive Pulmonary Disease kifejezésnek, amely szó szerinti fordításban krónikus obstruktív tüdőbetegséget jelent. A COPD egyszerre jelenti a légutak, azaz a hörgők gyulladásával és beszűkülésével ostrukciójával járó kórfolyamatot, illetve a léghólyagocskáknak és a tüdő szövetének a károsodását tüdőtágulat vagy emphysema.
Mit tesz a dohányzás a szervezetünkkel?
Normálisan a tüdőben számos apró ún. Ezek alakja leginkább szőlőfürtre hasonlít, egy-egy szőlőszem egy-egy alveolus. Azért jó, hogy ilyen sok kicsi van, mert így lesz a tüdő felülete a legnagyobb és a gázcsere könnyen gyorsan végbe tud menni. Ha kiteregetnénk az alvelosokat befednének egy teniszpályát. A dohányzás hatására viszont elhalnak az alveolusok falai, és sok apró szőlőszem helyet egy nagy léggömbre fog hasonítani, ezzel a felülete viszont jelentősen csökken. Emiatt van az, hogy a dohányosok fizikai megterhelés esetén, hamarabb kifulladnak, úgy érzik nincs elég levegő.
Valamint a dohányzásról való leszokás hatása a testre is, hogy az oxigén a dohányzásról való leszokás hatása a testre a cigarettából származó szénmonoxid ül a hemoglobin molekulákon. A tüdő felületét egyébként még a lerakódott kátrány is csökkenti. A betegség megfelelő kezeléssel kontrollálható, de nem gyógyítható, így különösen fontos a megelőzés, vagy a már kialakult elváltozás esetén a mielőbbi diagnózis, idejében megkezdett terápia.
A COPD elsődleges, de nem egyedüli kiváltó oka az aktív ill. A COPD tünetei csak lassan alakulnak ki, ezért a magas kockázatú 40 évesnél idősebb dohányos személyek évente végzett légzésfunkciós szűrővizsgálatával már korán, a normális életvitelt megakadályozó tünetek megjelenése előtt felismerhető a betegség.
A dohányzás továbbá rontja az asztmát, előhozhatja az asztmás rohamokat. Szülők dohányzása esetén a gyerekeknél nagyobb valószínűséggel fejlődik ki asztma.
Gátolja a csillószőrök mozgását a légúti hámsejtek felszínén. Mivel ezek a sejtek felelősek a légutak portól, baktériumoktól való megtisztításáért, működési zavaruk esetén gyakrabban alakulnak ki légúti betegségek, gyulladások, pl. Szív, erek A dohányzás hatására az ereken fokozódik az érelmeszesedés. Vagyis az erek fala merevvé, sérülékennyé válik.
Az ereken belül mészszerű anyag rakódik le, beszűkítve ezzel az ér keresztmetszetét, rontva a szervek vérellátását. Az erek keresztmetszetét nem csak a lerakódott anyag szűkíti, hanem ilyen esetben az ér belső felszíne megváltozik. A korábbi sima hámborítás helyett durva mészszemcsék borítják, amelyeken a vérlemezkék megtapadnak és elindítják a vérrögképződés. Ez a mechanizmus áll a szívinfarktus hátterében is, hisz így az elzáródott érszakasz mögött lévő izom nem kap tápanyagot, oxigént és elhal.
Az érelmeszesedésnek szervenként különböző tünetei lehetnek: Az agyban növeli az agyvérzés kialakulásának valószínűségét. Itt is tulajdonképpen hasonló dolog történik, mint a szívizom esetében. Az elzáródott a dohányzásról való leszokás hatása a testre mögötti agyterület vérellátásától megfosztva elhal. Ennek súlyos következményei lehetnek, bénulások, beszédzavar, látászavar, egyensúlyzavar, az érelzáródás helyétől függően.
A végtagokban ha romlik a vérellátás elhalnak a szövetek, emiatt sor kerülhet a végtag amputációjára. Végül a fájdalom már nyugalomban is jellemző.
- Tévhitek a dohányzásról való leszokással kapcsolatban
- Nikotin egészségügyi hatásai - Budai Egészségközpont
- Gyógyszerek Milyen következményei lehetnek, ha megpróbálok leszokni a dohányzásról?
- Tévhitek a dohányzásról való leszokással kapcsolatban Szerző: Orvostkeresek Egészségmagazin A jövedékiadó-emelés miatt az év végére egyes dohánytermékek ára akár forinttal is emelkedhet.
- Ez történik, ha letesszük a cigarettát - HáziPatika
A vérrög az érelmeszesedéses szűkületet tovább rontja. Ebben a szakaszban jelentkezik a gangraena, vagyis az üszkösödés a vérellátási hiányból a dohányzásról való leszokás hatása a testre szöveti elhalás majd rothadásmely amputációhoz vezethet.
A szívben az érelmeszesedés hatására nő a szívinfarktus esélye. Ezt az esélyt növeli a dohányzás miatt emelkedett vérnyomás és a vér emelkedett koleszterintartalma, illetve a nikotin érszűkítő hatása is.
Napi 20 cigarettát elszívók között a szívinfarktus háromszor gyakrabban alakul ki, mint nemdohányzókon. A dohányzás növeli a vérrögképződés gyakoriságát.
A dohányzásról való leszokás előnyei
Külön veszélyes ez, ha valaki fogamzásgátló tabletta szedése mellett még dohányzik is, hiszen mindkét tényező önmagában vérrögképződést okozhat. Együtt pedig hatásuk megsokszorozódik. Kövér, a dohányzásról való leszokás hatása a testre, fogamzásgátlót szedő nőknél a vérrögképződés esélye szerese a normál értéknek.
Gyomor, bélrendszer A nikotin növeli a gyomorsav szekréciót, serkenti a bél mozgását. Nemi szervek A nikotin direkt érösszehúzó hatása miatt gátolja a merevedést. Hosszú távon pedig az érelmeszesedés érszűkítő hatása miatt impotencia alakulhat ki. Csökkenti a spermiumok számát és a kevés spermium között is több a rendellenes alakú, méretű és genetikailag károsodott spermium, hátráltatva ezzel a fogamzást.
Honnan ered a dohányzás?
Magzat Dohányzó nőknél gyakoribb a korai vetélés, amire esetleg csak egy megkésett, szokásosnál nagyobb mennyiségű, fájdalmasabb vérzés hívja fel a figyelmet. Ha a terhesség megmarad, akkor a dohányzás magzatkárosodásokhoz vezethet. Ennek oka, hogy a dohányzás miatt ugyanúgy, mint a szervezet összes többi ere, a méhlepény erei is károsodnak, rontva ezzel a magzat vérellátását. Dohányzó anyák gyermekei kisebb súlyúak kevésbé intelligensek az átlagosnál és magasabb a születés körüli halálozás mértéke is.
Gyakoribb a koraszülés. Passzív dohányzás Passzív dohányzás esetében is ugyanúgy jelentkeznek a a dohányzásról való leszokás hatása a testre károsító hatások.
Sőt a mellékfüst több rákkeltő anyagot tartalmaz, mint a főfüst. Tehát soha ne felejtsük el, hogy ha valaki, pl. A dohányzásról való leszokás hatása a testre körüli dohányzás növeli a hirtelen csecsemőhalál valószínűségét is.
A nemdohányosok jelentős hányadánál rövidtávon szem-irritációt, fejfájást, köhögést, orrtüneteket vált ki a dohányfüst és súlyos rohamokat okozhat a légúti allergiában szenvedő egyéneknél. De a bronchitis, a tüdőgyulladás, az asztma és más légúti megbetegedések is egyértelműen gyakoribbak azon csecsemőknél és gyerekeknél, ahol legalább egy vagy mindkét szülő dohányzik.
Európai Rákellenes Kódex - Milyen következményei lehetnek, ha megpróbálok leszokni a dohányzásról?
Mérési adatok bizonyítják, hogy a krónikusan fennálló passzív dohányzás akár olyan mértékben is károsíthatja a felső légutak nyálkahártyáját, mint amelyet a rendszeresen dohányzóknál észlelnek a szakemberek.
A fiatal, fejlődő szervezetben a passzívan belélegzett dohányfüst még károsítóbb hatást fejthet ki, ugyanis a a dohányzásról való leszokás hatása a testre gyerekek és a serdülők szervezete sokkal érzékenyebben reagál a cigarettában található méreganyagokra, mint a felnőtté. Ennek legfőbb oka, hogy ez az immun- és az idegrendszer intenzív fejlődésének időszaka, és ilyenkor minden külső hatás erőteljesebb befolyással lehet a gyermekek egészségére.
A dohányzó szülők gyermekeinek nyálában talált nikotinszint arra utal, hogy azokban a háztartásokban, ahol mindkét szülő dohányzik, a gyerekek szervezetébe jelentős mennyiségű nikotin is kerül. A közvetlen egészségkárosító tényezőkön felül a passzív dohányzás másik súlyos következménye lehet, hogy gyerekek háromszor nagyobb valószínűséggel kezdenek dohányozni, ha mindkét szülő is ezt teszi.
Hiszen a gyerekek általában nem azt követik, amit mondunk, hanem elsősorban azt, amit látnak tőlünk, azt viszik majd tovább felnőttként a saját gyerekeiknek is. Gyógyszerhatékonyság A dohányosok esetében némely gyógyszerek kevésbé hatékonyak. A dohányzás csökkenti például az asztma elleni gyógyszerek hatékonyságát. A dohányos asztmások körében az intenzív terápiás ellátást igénylő életveszélyes asztmás rohamok is gyakoribbak.
Esztétikai hatások Attól függetlenül, hogy a hírlevelünk témája az egészségkárosító hatások, nem mehetünk el a dohányzás okozta esztétikai hatások mellett sem, mert természetesen első az egészség, de azért legyünk magunkkal őszinték: ez is fontos. Sok nő rengeteget költ ránctalanító és napvédő krémekre, de ezek ellen legjobb a dohányzás elhagyása és napozás csökkentése. A dohányosok bőrén tízszer annyi ránc keletkezik mint a nem dohányzókén. A hosszabb ideje erős dohányosok akár húsz évvel öregebbnek látszanak.
A dohányzás és a rendszeres napozás együtt még ráncosabbá teszi a bőrt. Az ilyen nőknek több mint tízszeres a ráncképződési kockázata.
Másrészről a dohányosoknak kétszeres a bőrrák kialakulásának kockázata a nem dohányzókkal összehasonlítva. A dohányzás abbahagyása lelassítja a bőr rugalmasságának romlását és a ráncképződést. A fogunk dohányzás miatti elszíneződése kedvezőtlenül érintheti a dohányzásról való leszokás hatása a testre. A felszíni elváltozásokat eltávolíthatja a fogász, azonban az erős dohányosoknál az elszíneződés mélyebb rétegeket érinthet.
Viszont a cigaretta füstje mindenhová eljut, átveszi a haj, a bőr a ruhák, de zárt helyiségben még a falak és a bútorok is és a nemdohányzók ezt azonnal megérzik. Aki most abbahagyja
