Kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról, A bulizás veszélyei - Erre ügyelj, hogy ne érjen baj!


A mindenséggel mérd magad! József Attila Makra Ferenc pestlőrinci lakost valamint négy társát, ugyancsak pestlőrinci lakosokat húsvét hétfőjén hajnalban letartóztatta a rendőrség.

  1. A legerősebb dohányzótabletták
  2. Leszokni a dohányzástól megnövekedett nyomás
  3. Amilyen nagyszerű dolog egy jó társasággal együtt lenni és bulizni egy nagyot, legalább annyira veszélyes is.
  4. Végül: - Hát csehül?
  5. Leszokni a dohányzást, nem mehetek
  6. Gáll András: Innen az Óperencián nem voltunk boldogok [Magyar Elektronikus Könyvtár - MEK]
  7. Hogyan leszokom most

Egyheti vizsgálati fogság után Makra kiszabadult, négy társát azonban átadták az ügyészségnek, maga még ugyanezen a napon, a húsvétot követő második hétfőn, becsomagolta holmiját egy kis méretű papírbőröndbe, egy második világháborús kenyérzsákba s egy spárgaszatyorba, és elhagyta a szülői házat.

Másnap, kedden, önkényesen kilépett a gyárból, ahol, leszámítva a katonaéveit, inaskora óta megszakítás nélkül dolgozott, s ezzel megkezdődött Makra Ferenc rendhagyó élete és egyben szívós és lankadatlan küzdelme is azért, hogy sorsát visszafordítsa a szélesebb meder felé, melyben az emberek nagy többségének élete folyik.

A bulizás veszélyei - Erre ügyelj, hogy ne érjen baj!

A szóban forgó fiatalemberek húsvét vasárnap reggel találkoztak az evangélikus templom hátsó bejárata, a nyilvános vizelde és Angelov Tódor, kiérdemesült bolgárkertész Nimfa nevű kocsmája között elterülő, parkosított háromszög közepén, különböző formájú és illatú kölnivizes üvegekkel a zsebükben. Húsvét hétfőjén dolgoztak, így került sor vasárnap a locsolásra.

kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról a dohányzásról való leszokás csökkent

Makra tízperces késéssel érkezett, mert a menyasszonyáék portáját útba ejtvén megvárta, míg Szanyi Zsuzsa bátyja, Gábor elindul, akkor előjött a sarok mögül, gyorsan beköszönt Szanyiékhoz, és meglocsolta a lányt, mert nem akart a baráti társasággal esetleg ittasan visszatérni, viszont a menyasszonya húsvéti köszöntését nem mulaszthatta el. Mikor azonban délelőtt a társaság Szanyiék elé érkezett, nem engedték el a fiúk leginkább maga Szanyi Gábor, jövendő sógora hangoskodottMakra, hogy az utcai szóváltást elkerülje, inkább engedett az erőszaknak, bement, de míg a legények meghintették a Zsuzsa haját, rosszkedvűen félrehúzódott, kitéve magát a piszkálódásnak, hogy vajon miért engedi át a Makra Ferkó az elsőbbséget a menyasszonyánál.

A bulizás veszélyei - Erre ügyelj, hogy ne érjen baj!

Zsuzsa a segítségére sietett, és elárulta, hogy az első locsolója igenis Makra volt, s ezzel Makra végképp a csipkelődő megjegyzések kereszttüzébe került. Mivel szinte betegesen iszonyodott a feltűnés minden formájától, s hogy bármi módon a társaság középpontja legyen, a heccelődést előbb félszeg, elnézést kérő mosollyal, majd mogorván, hallgatagon tűrte visszavágni nem tudott, ám a védekezés módját is rosszul választotta meg, mert minél csökönyösebben hallgatott, viselkedése annál inkább elütött a többiétől, tehát annál feltűnőbb célpontot nyújtott.

Műveltetés Causation V.

Tizenegykor a társaság a kölnitől s az édeslikőröktől émelyegve kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról a kocsmába, hogy sörrel öblítsék le a szirupos ízeket, eközben Szanyi Gábort Makra hátravezette, hogy könnyítsen magán, mivel a gyomra felkavarodott, majd egy fél deci rumot diktált belé, s ezzel némileg rendbe szedte jövendő sógorát.

Más említésre méltó délelőtt nem történt. Az ebédet mindenki családi körben költötte el, utána legtöbbjük aludt is egyet, majd öt órakor ismét találkoztak a vendéglőben, ahol este nyolcig több liter bort elfogyasztottak.

A szomorú tekintetű Júliát nézte, majd átölelte a vállát: - Nincs semmi baj, aranyom. Szeretünk téged és nem fogom engedni elmérgesedni köztünk a légkört. Bánt, hogy az imádott lányomnak kellett felnyitnia a szememet. Rossz belegondolnom, hogy ismét majdnem mindent elrontottam magam körül. Zsófi zsebében a lépcsőfordulóban szólalt meg a mobilja.

Makra unatkozott. Becsületesen vedelte a bort, és szorgalmasan lökdöste a csontgolyókat a rexasztalon, akár a többiek, de se menni, se maradni nem volt kedve, ezért maradt, míg maradt a társaság, és velük ment, mikor ők is fölkerekedtek.

dal hagyjuk abba a dohányzást leszokni a dohányzást 7 hetes terhességnél

A fiúk közben felcsíptek egy lányt, a szomszédos Pestimréről valót, annak a javaslatára nyolckor elindultak az imrei kultúrházba, ahol állítólag tánczenekar játszott. A villamos innen csak többszöri átszállással és nagy kerülővel közelítette meg a kultúrotthont, ezért az egyenesebb gyalogos utat választották, hogy a benzinkút mellett lekanyarodva és keresztülvágva a kiserdőn, közvetlenül a kultúrház mögé kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról. Makrát sem a lány, sem a tánczene nem vonzotta ő az ilyen irányú igényeit a városban elégítette kide velük tartott, mert veszélyes-e a dohányzásról való leszokás? együtt kezdték a napot, úgy tisztességes, hogy együtt is végezzék.

Ami ezután történt, arról Makra még évek múltán sem tudott számot adni pontosan. Arra tisztán emlékezett, hogy kedvetlenül indult, szinte csak muszájból, s néhány lépéssel hátramaradt, a barátai hangos röhögések közben fűzték a lányt, de a beszédjükből hozzá csak értelmetlen hangfoszlányok jutottak el, mikor később megálltak egy helyen, nem tudta, mi van, csak a visszafogott, izgatott hangokból érezte, hogy vitatkoznak.

Megállt ő is, nem ment közelebb, meg akarta várni, míg abbahagyják és továbbindulnak, de a lány kiabált, hogy stricik, rekedt, rosszízű röhögés volt a válasz, és Makra gyanút fogott.

Csak egyszer hallottam. Évekkel ezelőtt.

A lány a kör közepén állt, nem is állt, forgott, de bárhogy forgott, valaki mindenképp a hátába került, sápadtsága kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról a fiúk torz vigyora tisztán látszott a holdfényben; egyikük azt mondta, jobb, ha a nagysága nem ellenkezik, mert úgyis az lesz, amit ők akarnak. Makra nem szánta a lányt ismerte, jóféle volt, úgy vélte, megérdemli, hisz ugyanazt akarta, ha nem is ilyenformánnem mozdult, mikor kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról nőt az egyik legény hátulról megragadta, s leteperték le kellett teperniük, mert a lány — hiába intették okos szóval — továbbra is ellenkezettnem mozdult onnan, ahol először megállt, és nem emlékezett rá, hogy többször mondogatta volna ahogy a lány vallotta későbbhogy eresszék, hagyják békében, annyi rémlett csak, hogy Szanyi egy megjegyzésére — azt mondta: ne játssza meg magát, meg hogy ne féljen, nem árulja el Zsuzsinak, vagy hasonlót — ő valóban azt felelte, hagyják békén, de azt saját magára, miután abbahagyta a dohányzást a lányra értette.

A lány egy darabig forgott a négy férfi alkotta körben, aztán megpróbált kitörni, akkor kapták el, leteperték, le akarták húzni róla a bugyit, de a lány annyira vergődött, ficánkolt, hogy nem lehetett, ezért szétfeszítették a lábát, és egyikük bicskával lefejtette róla a nadrágot. Mikor a cimborája kezében meglátta a bicskát, Makra gyomra összeszűkült, mert a bicska látványa a kifeszített vergődő nő fölött zavaros képzeteket keltett benne, noha tudta, hogy ilyesmiről nincsen szó, de a kés láttán a lány is visítozni kezdett, s ettől Makrát valami szorongó ingerültség fogta el, közelebb lépett, és meglátta a holdfényben a lány széthúzott fehér combját, és arra gondolt, hogy el kéne mennie; vagy részt vesz a partiban ehhez semmi kedve nem voltvagy visszafordul, és nem bámészkodik, de nem bírt elszakadni a látványtól, a lány fehér lábától, meztelen hasától, ahogy puhán, kiszolgáltatottan rángatózott közvetlenül a penge alatt, s csak állt ingerülten, a visítástól sajgó halántékkal, mozdulatlanul.

Száznyolcvanöt centi magas, vállas és csontos, félelmes erejű kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról volt, maga sem tudta, milyen erős, mert iskolás kora óta senkivel sem verekedett ezt mondta később a rendőrségen isnem mert megütni senkit, mert félt, hogy kárt tesz benne, szelíd, jóindulatú, sőt félénk, hallgatag kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról ismerték; ez volt az oka, hogy a társai nehezen ocsúdtak, de aztán védekeztek azok is, és nem gyúrták kenyérbélből őket sem, eltartott egy darabig, míg Makra szépen lefektette mind a négyet, addigra neki is orrán-száján dőlt a vér.

Fejezetek - Otthon - My Home is the World

A lány eltűnt ezalatt. Makra körülnézett, és sietség nélkül visszafordult, nem gondolkozott azon, ami történt, nem is csodálkozott; megkönnyebbülten ballagott hazafelé, mintha sok esztendő szorongása, kedvetlen, visszafogott hangulata szakadt volna föl benne hirtelen, olyan nyugodt volt, és kiegyensúlyozott.

Otthon lehányta magáról a véres, szakadt ruhát, anyja sopánkodására nem válaszolt, belezuhant az ágyba, és percek alatt elaludt.

leszokni a dohányzásról 100 paul dobos abbahagyta a dohányzást

Fájdalmat akkor érzett először, mikor ébredt és fordult az ágyban a feje merő sajgás, homloka, ajka felrepedt, lába szára összerúgva, bordái nyilallnak minden lélegzetre sötét volt még, a kutya magánkívül rázta a láncát, hörgött, vonított, s verték az ajtót, de nem a kerti kaput, hanem már a ház ajtaját, azért őrjöngött tehetetlenségében a láncon a kutya; anyja benyitott a másik szobából, a rendőrség, mondta rémült és szemrehányó hangon; Makra figyelt, ő is hallotta, de nem hitte, a haverok szeretnének törleszteni, gondolta magában, aztán nehézkesen, sziszegve falnak fordult, úgy szólt vissza, hogy ne tessék bedőlni nekik, tessék csak lefeküdni nyugodtan; de az öregasszony végül is beengedte a dörömbölőket.

Rendőrök voltak.

kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról hogyan lehet hízni, amikor leszokik a dohányzásról?

Makra némán, készségesen öltözött csak a mozdulataira ügyelt, ne látszódjék, hogy minden tagja fájanyja hirtelen összepakolt valami húsvéti maradékot, s a kezébe nyomta, Makra eltette, s ment engedelmesen a rendőrök előtt. A fiúkat már összeszedték. Míg ők gyilkolták egymást a kiserdőn, a lány fogta a bugyit, még a bicskát is magával vitte bűnjelnek, amivel a nadrágját lefejtették róla s amit Makra kirúgott a haverja kezéből még a verekedés elejénés azonmód megtépázva, véresen mert a verekedés hevében véletlenül meg is taposták a fiúka szétszabdalt bugyit lobogtatva beszaladt a lőrinci rendőrőrsre, bár az eset Imre határában történt, s maga a lány is pestimrei illetőségű volt, tudta, mért jön ide: itt még nem ismerték, de amott, Pestimrén, alighanem meg se hallgatták volna.

Makrát külön kezelték a lány vallomása alapján, a Mosonyi utcában sem tették egy zárkába a fiúkkal; a cellatársai pedig nem álltak vele szóba, mert a híre valamiképp előtte járt az ugyanis, hogy a társait ő buktatta le. Makra sem szólt senkihez, a méltatlan vád először meghökkentette, aztán fásult, komor hallgatásba süllyedt, és ugyanolyan némán és makacsul, ahogy a képébe vigyorgó zsebes szeme közé nézett, mikor az spiclinek titulálta, ugyanolyan makacsul nézett vissza az alhadnagyra is, nem tudom, mondta, nem tudom, miért tettem, és ennél többet nem bírt kipréselni belőle senki se; a nyomozó se, a lány sem, akivel aztán szembesítették és aki előtt is megismételte, hogy Makra több ízben felszólította a barátait, hagyják őt békén, engedjék futni, s csak azután ütött — nem emlékszik, felelte, hogy ezt mondta volna, lehetséges, de nem emlékszik ráaz alhadnagy ordított, hogy akkor erőszakos nemi közösülés kísérlete és súlyos testi sértés vádjával átadja az ügyészségnek, mert akkor a társainak van igazuk, akik azt vallották, hogy ő akart elsőnek rámenni a lányra, és ezért verekedett.

Makra nyugodt, szenvtelen hangon ismételte el, hogy nem érdekelte a lány, kezdettől fogva oda se figyelt, se megerőszakolni, se megvédeni nem akarta, és nem tud számot adni arról, ami történt. Nem, nem volt részeg, tiltakozott a kihallgatáson, egyszerűen rájött valami, és ütnie kellett, nem tudja, miért. Kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról lompos tartással, lógó végtagokkal állt az asztal előtt, az alhadnagy úgy látta, hogy minden valahogy célszerűtlenül túl van méretezve ezen az emberen s ez valami megindító félszegséget kölcsönöz neki; ahogy termetét, kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról, hajának túlzott feketeségét, fogsorának túlságos fehérségét, megjelenése feltűnő arányait leplezni igyekszik, és mintha maga is érezné, hogy egész lénye alkalmatlan erre a szerepre, melyet magára vállalt, ezért olyan, mint aki szűk ruhát visel, és fél, hogy az egy elsietett mozdulatától szétrepedettől az egész ember elesettnek, kiszolgáltatottnak tűnt az alhadnagy szemében, s valami belső egyensúlyzavart érzett rajta, amitől — bár meg volt győződve róla, hogy ártatlan — kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról gyanította, hogy valamiben hazudik, valamit tagad.

A nyomozó nem volt rossz emberismerő, csak buta volt, és nem fogta fel, hogy Makra sokkal józanabbul, sokkal tudatosabb számítgatásokkal tervezte meg idáig minden dolgát, az egész életét, hogysem hajlandó lett volna ésszerű magyarázatot adni vagy akár csak elfogadni a dilire, a vasárnap éjszakai ésszerűtlen rohamára, csak a tényként kezelhető eseményeket volt hajlandó számba venni, s amit maga sem értett, arról nem is beszélt.

Gondolatai járatlan úton bukdácsoltak, mert hasonló rohamot sohasem produkált még a szervezete, Makra józanságáról, reális elképzeléseiről, béketűréséről volt híres az ismerősei között — a nyugis Makra —, mondták róla munkatársak, haverok; s e józanság eredményeképp élete már most, huszonhat éves korában megoldódni látszott, Makra húsvét vasárnapján még elégedett ember volt, akit elérhetetlen álmok nem kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról.

Élete célját csaknem elérte — nem volt rendkívüli cél, és nem sokban különbözött mások céljaitól —, valahol Pest környékén, a város közelében, de mégis jó levegőn, fák és kertek között akár itt, Lőrincen egy családi házat akart, de úgy döntött magában — ismét csak bölcsen és józanul számításba véve a férfitermészetet —, hogy a leszerelés után még vagy két évig legénykedik, jól kitombolja, kiszórakozza magát, aztán megnősül, és a házat összehozza valahogy.

A lány eredetileg nem volt kiszemelve, de tudta, ha eljön az ideje, lány is kerül, és került is, Szanyi Zsuzsa személyében, aki jómódú iparoscsalád gyereke volt, és tisztes hozománnyal rendelkezett, s a jövendőbeli apósával együtt már a háznak való helyet is kinézték. De az eljegyzésig, amint azt a katonaságnál elhatározta volt, legénykedni akart, mert a célja közel lévén, úgy érezte bár kimondatlanulhogy ha megépíti a házat, valamiképp be is fejeződik az élete, s utána más dolga már nem marad, mint hogy békén pergesse a napjait, heteket, éveket, akár az öregasszonyok az olvasót, míg a szemek el nem fogynak.

Mit kell tudnom a drogokról és az alkoholokról?

Ezzel a rohammal azonban a sors váratlanul közbeszólt — erre is töprengései közt, a sitten jött rá Makra —, váratlanul és ostobán, mert Lőrincre nem mehet vissza többé, s jószerivel a gyárból is, ahol a másik négy társa közül hárommal együtt dolgozott, ki kell lépnie, csak olyan helyen folytathatja az életét, ahol semmit sem tudnak róla, mert a húsvéti eset nem igazolható, nem tudott rá mentséget maga sem.

Ez az egyetlen értelmes dolog, vélte, amit tehet, bár mindenki ésszerűtlennek, értelmetlennek tartja majd, de Makrának a Mosonyiban volt rá ideje, hogy végiggondolja, amit elhatározott. Tudta, hogy a lőrinci közvélemény szemében magától értetődő lesz, ha egészséges fiatalemberek partiba dobnak egy rossz kurvát — sőt, ez volt a nyugtalanító, ő maga sem talált ebben semmi kivetnivalót —, és hogy az esetre fény derült, ezt inkább pechnek tekintik, mint bűnnek, és megbocsátják a férfiak, akik maguk is követtek el hasonlót vagy szívesen elkövettek volnaés az asszonyok, menyasszonyok, akik az ilyen fajta nőket szenvedélyesen gyűlölik, de hogy ő egy ilyen cafat végett akár, mert első akart lenni, akár, mert a védelmére keltösszeverje a barátait, gyerekkori pajtásait, és végül rendőrkézre juttassa őket amit pedig Makra akarattal meg nem tett volna semmiértezt nem bocsátja meg néki senki sem.

kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról Ha abbahagyja a dohányzást, növekszik a potencia

S ha mégis, mert minden megeshetik, őt akkor sem tartják többé normális embernek, hanem különc, csudabogár lesz minden élő ember előtt, aki ismeri, s még csak meg sem lepődhet rajta, mert húsvét óta kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról is gyanakodva, bizalmatlanul figyeli saját magát, híres nyugalma, biztonságérzete elveszett, s néha úgy tűnik, komolyan számolnia kell azzal, hogy valamiért elüt az emberek többségétől, pedig ettől félt, ettől menekült, mióta az eszét tudta.

Makra fekete volt, vadul és tolakodóan fekete, sűrű, erős szálú haja, sötétkreol bőre miatt kisebb korában cigánynak csúfolták a pajtásai, amit a különben békés természetű szelíd gyerek dühkitörésekkel, sőt sírógörccsel fogadott, s minden áldozatra hajlandó lett volna, hogy elnyerje a szerencsés átlagos külsejű fiúk kegyeit, noha tudta, hogy semmi köze a cigányokhoz: anyai nagyapja Zsernica Milán crnagorác, azaz montenegrói születésű volt, aki a közös K.

A katonaságnál ismét bajba keverte ez a Zsernica nagyapa, mert határőrként a déli határra került, itt meg azzal szolgált rá a környezete megkülönböztető érdeklődésére, hogy rokonai éltek Jugoszláviában, s a politikai tisztnek nem tudott szabatos választ adni arra, hogy mit tenne, ha valamelyik kinti rokonával találná magát szemközt egy harccselekmény során; Makra kunokul ragaszkodott ahhoz, hogy ez sose derülne ki, mert nem ismeri egyetlen rokonát sem odaátról, a nevüket se tudja.

Szokj le a dohányzásról egy pillanat alatt!

E nevelőcélzatú mutatvány után béketűrően mosolygott, mint az idomított cirkuszi teve, pedig nehezen tartotta ki azt is, ha az érdemeiért irányult rá valahol a figyelem; jutalom és büntetés Makrának kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról gyötrelmet okozott, kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról jóformán kamaszkora óta kényelmetlenül érezte magát a saját bőrében is, és szégyellni valónak hitte nagyra sikerült, hajlott termetét, csontjait és izmait, fekete haját, túl hosszú karját és túl széles tenyerét; a szereplés minden formájától rettegett, és inkább tűrte a megszégyenítést vagy ugratást a végletekig, mintsem ellenállásával tetézze vagy éppen provokálja; nem a katonai börtöntől félt akkor sem, nem a büntetéstől, meghurcolástól, még csak a főbelövéstől sem attól: a haláltól félt a legkevésbéhanem hogy elővezetik és elvezetik, és vallatják és kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról vele, és nem lesz vége, se hossza a kényszerű szereplésnek; így viszont — remélte —, ha a cirkuszt békésen elviseli, megunják a röhögést, és hamarosan szabadul.

Mert a bajtársak, persze, röhögtek, mert minél veszélyesebb volt a szolgálat odakinn, annál jobban röhögtek minden hülyeségen idebenn: a szolgálat pedig egyre veszélyesebbé vált.

Hogyan lehetek biztonságban egy bulin?

A jugók elszántak voltak és leleményesek, s a katonák arról suttogtak, hogy a túlsó oldalról olyan régi partizánokat dobnak át, akik a németek ellen is harcoltak, ott tanulták meg a dörgést. Makra e suttogások következtében melyekben amúgy is hátrányos helyzete miatt egyáltalán nem vett részt majdnem a hadbíróság elé került, de végül megúszta azzal, hogy átirányították a gépkocsizókhoz Marcaliba, azonban nyugta itt, a gépkocsizóknál sem volt, mert utánament a jelentés az ingadozásról meg a jugoszláviai rokonokról is, s az itteni d.

Makra igyekezett eltűnni a szürke tömegben, ezért jól végezte a dolgát, hogy ne adjon okot rá, hogy észrevegyék, s így lett kiváló lövész és élhonvéd és örömkatona és a bajtársak utálatának tárgya, s nem volt sorakozó, mikor valami megjegyzés ne érte volna rendszerint a külsejét; miután a tisztek nem akartak, a fiúk nem mertek — kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról — Makra túlbuzgóságára célozni; pedig ellenszenvük abból táplálkozott, hogy Makra a feltűnés elkerülése érdekében feltűnően úgy viselkedett, ahogy a szabályzat előírta.

Gyötrelmeitől egy idős kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról, úgynevezett kultúrtiszt váltotta meg, akinek tevékenysége az énekkar szervezésére szorítkozott, s Makra recsegő kontrabasszusát nem nélkülözhette.

A százados áthelyeztette a karbantartó műhelybe, s ezzel megszabadult a d.

kényszeríts egy srácot leszokni a dohányzásról hogyan lehet leszokni a dohányzásról egyszerű módon

Anyja zavartan fogadta, örömébe, hogy viszontláthatja a fiát, heves szemrehányás vegyült, a szégyenről beszélt, hogy a telepen mit suttognak az emberek, már nem mer végigmenni az utcán, és olyan is van, aki nem köszön neki vissza. Nem értette, hogy a fia egyedül szabadult, ez nem szokás itt a telepen.

Micsoda, kérdezte Makra. Makra nem felelt, bár egy kezén el sem tudta volna számlálni, hogy az ellenkezője hányszor fordult elő, de minek vitatkozzon, mikor anyja úgyis csak azt hajtogatja, amit a szomszédoktól hall.

Az Ó utcában lakott albérletben ez a Zselényi a Kadét: így nevezték, mikor még a Hermesnél dolgozottviharos múltú, nagyvonalú ember volt; Makra remélte, hogy segít, és nem faggatja sokat; ő maga sem volt fecsegő fajta, Makra csak a gyári mendemondákból tudott róla egyet s mást. Elszegényedett felvidéki úricsaládból származott a legenda szerintés valóban kadét volt, ludovikás, és a háború alatt repülőtiszt; negyvennégyben kényszerleszállást hajtott végre egy vadászgéppel szovjet területen, így lett partizán, majd az új hadsereg tisztje negyvennyolcig, mikor kirúgták a honvédségtől és a pártból is, letartóztatták, majd egy fél év múlva kiengedték, nem lehetett tudni, miért.