Dalszövegek hagyják abba a dohányzást az ifjúságodban


Az ablakra madarak fagytak és egész virágcsokor dáliából és árvalányhajból; a meleg kemencepadkán a macska ekkorra egy hosszút szundított.

HlD IRODALMI. MŰVÉSZETI ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI FOLYÓIRAT ALAPÍTÁSI ÉV: 1934 XXXVI. ÉVFOLYAM

Most itt áll, nagy kezét mélyen a zsebébe süllyesztve, és ha kezdődik a tánc, vastag szövetű, divatjamúlt ruhájában a terem sötétebb zugába húzódik.

S amint a szomszéd nagylány kosárral a karján felkapaszkodik a magas fakoronára, a kisfiú szive a torkában ver, ahogy utánanéz: a fehér ruliák és a selymes bőr fehérje vakítóbbak a napnál és mikor a kétféle fény összecsap, mintha dér remegne a friss hajtások vörössel árnyalt levelein.

Az út mellett elszórva házak a sötétben, csak ez az egyetlen szorongó lámpaláng keresgél, kutat az úton biztos fogódzó után. Ahogy pirkadni kezd, elfújják a három hétig leszoktam a dohányzásról, elválnak, és ki-ki a maga útján megy tovább.

Mire az apa otthon munkához lát, a fiú az idegen város széles hajnali utcáján bandukol, és nem tudja, mihez kezd majd itt egyedül.

dalszövegek hagyják abba a dohányzást az ifjúságodban

A galambdúcra most már a megtett hosszú körök után leereszkednek a galambok, a ház ablakai vakon bámulnak a délelottbe. Messze innen jólesik majd visszagondolni az átheverészett napokra, vagy felidézni, hogy aratáskor hová is esett az eresz árnya.

Sosem felejti el, mikor érezte először a hiúság édes mérgét a vérében, és hitte el, hogy ha tehetségtelensége rejtve marad, az irodalom ábrándja majd fedelet ád a feje fölé, és meleg vacsorát a nap végén, de legfőképp azt, amire elsősorban vágyik: hogy a neve nyomtatásban szerepelhet egy papírfecnin, ami biztos túléli őt. Az író arra ítéltetett, hogy jól emlékezzen e pillanatra, mert már elkárhozott, és a lelkének ára van. Az én időm egy régi decemberi napon jött el, ben. Tizenhét éves voltam, és a La Voz de la Industria nevű, szebb napokat is látott lapnál dolgoztam, amely egy néhai kénsavgyár hodályszerű épületében tengődött; a falak még javában izzadták a maró gőzt, amely csak ette és ette a bútorzatot, a ruhánkat, a lelkünket, de még a cipőnk talpát is.

Majd maga mellé veszi a kisgyereket, és a kátyúkon át elindulnak a falu felé, ahol a nagy hordókból fehér sugárban szökken a sör, s a poharak mélye kortyolástól visszhangzik. Mindenki őt figyeli és senki sem veszi észre, hogy a bejárat feletti színes ablakrózsa megtelik vigyorgó gyermekfejekkel.

A kék kockás párnahuzaton az elkékült arc két ijedt, kitágult szeme kapkod, valahol kint egy ajtót csapdos a szél, egyenletesen, amire mindannyian összerezzennek.

Holnap a falakat kívülről átmeszelik, utána felássák a kertet, eligazítják a birkaakol tetejét. DÉLUTÁNI VAJAS KENYÉR A délutáni dalszövegek hagyják abba a dohányzást az ifjúságodban kenyér, a vaj úgyszólván a köpülőböl, de az akolban tombol a jószág: a két gyerek máris a tarlókon át nyargal, és durrog a hosszú karikással, míg a négylábú árnyak el nem nyúlnak az égaljig, s az első csillag fénye fle nem szippantja a verítéket meztelen hátukról, hogy estérc csak az izzadság sója marad.

Abbahagytam a dohányzást, és eltűnt milyen előnyei vannak a dohányzásnak?

VÁRATLAN CSENDÉLET Mikor a máshonnan végrehajtott szekérre felrakták a szekrényeket, a lükörállványt meg az asztalt, a deszkáktól megfosztott ágyakat, a sántító székeket s a lócát, mikor a napfényre kihozták a virágállványt és lesöpörték róla a cserepeket, melyekben felsikoltottak az aszparáguszok, az árvácskák, a muskátlitövek és a viola, mikor a dalszövegek hagyják abba a dohányzást az ifjúságodban leakasztották a száz éve ugyanazon a vadászjeleneten tűnődő órát, mely akkortól fogva mindegyre csak kongatott, az asszony a dalszövegek hagyják abba a dohányzást az ifjúságodban mögé megy sírni a gyerekekkel, de a gazda dühét nyeli, s leküzdve addigi gyávaságát, remegő térdét megfeszíti, míg a vasvilláért nyúl, és nem adja Miikát, a tehenet.

A KÉMÉNY JÓIZÜ FÜSTJE A nagy nap, ahogy a láthatáron mereng és fagyos szél tépi az üres kukoricást, sodródik minden: gyommagvak, a távoli kémény jóízű füstje, 15 a dalszövegek hagyják abba a dohányzást az ifjúságodban tarlón a kései virágok az utolsó méhek döngése vei; de messzire látni, látni az iskolakerülö kisfiút, ahogy barna kartontáskáját a mellére szorítva szétkémlel és előbújik a szénaboglya biztonságából, hogy még sötétedés előtt hazaérjen.

HIRTELEN HAJNALI HIDEG A gyerek holmiját kendőbe rakják, beleteszik a váltás silány fehérneműjét tarka gombokkal, foltos vastag pulóverét meg a kinőtt hosszúnadrágját ha esősre fordulna az időa kendő négy csücskét összecsomózzák, nincs benne semmi játék, még a tömött szivacslabda sem, és kerékpáron viszik a magányos messzi tanyára, mintha idegen földre vinnék: koránkelés tői vöröslik a szeme, és a hirtelen hajnali hideg cingár két lábán felborzolja a pihéket.

Much more than documents.

Áttetsző fülüket látni csak a virradatban, meg a kislányok gyapjúharisnyás lábát a hosszú szárú cipővel, s majd ha a reggeli vonat a bakterháznál megáll, hogy felszedje őket, otthon a szülők ekkorra már görnyedezve egyelik a répát, a gyerekek meg háborgó gyomorral látnak reggelihez a harmadik osztály fapadjain, és az este a fővárosban fog rájuk szakadni. Az ördögmalom kintornája rekedten sír az ünneplös délutánban, az utcán vastag por lebeg, míg a kerek színes vászonkupola alatt az apró falovak csüggedten húzzák körbe-körbe a sok rozoga kiskocsit.

De a kupola mennyezetén a keskeny deszkapallón meztelen talpak surrognak a szálkás fán, és maszatos gyerekképek lesnek lefelé, akik e csillagképekkel kihímzett egész világot forgatják: várják az ördögmalmos csengetését és az ingyen fordulót a sok üléstől fényesre kopott vicsorgó lovacskák hátán.

Meghallgatta könyörgésemet az Úr, imádságomat elfogadta az Úr! Ez az én tapasztalatom is. Pecsétet üthetek rá, hogy Isten ígérete igaz.

DÉL Méhek rajzanak az árnyékból a kútra, a vályúban megposhadt a víz, gyöngyszín buborékok ülnek a moszatok zöld és barna lebenyein a víz tükre alatt. Alszik a ház, a csenevész kukoricás mélyén a tökszár levelei elernyednek, csak az istálló hűvös meg hangos a fecskék csivitelésétől az egyetlen tehén a kerítéshez kötve kérődzik.

Uploaded by

Villódzás az ablakokban, a búzatábla hatalmas hullámokat vet, és nem nyughat a fiú: a paprikaágyások közt vékony drótból tőröket hurkol a tűző napon, s már látja is vergődni bennük az elejtett pettyes madarat. VENDÉGEK Az óra nagy ingáját megállítják, mire a falon a képek szeme lecsukódik s a legegyszerűbb időtlenségben kúszik fel a cseresznyefa törzsén a fekete szőlőinda, 17 mögötte a kert, a kútra rácsapódik fedele Csak sokára jönnek a vendégek, akik hiába zörgetnek a sárgára festett nagykapun vagy a néma zsalugáteren.

ASSZONYOK ESTE A tehenek tőgyét lemossák, a tej fehéren csordogál el a sötétségbe a friss alom csiklandós meg a szecskázott siló édeskés szaga a mécs lobogó lángjával keveredik a levegőben, majd a zizegő északi hogyan leszokom most, mely a fákat csupaszra marja, fázósan húzzák összébb magukon a vállukra terített nagykendőt A KÉT KIS LÓ A két kis ló, nyakukba égetve a hadsereg sorszáma, a vetemedett kerekű kocsi előtt míg végigdöcögnek a csapáson, felettük megváltozik a felhő alakja; hanem itt lenn a föld tüzes és könyörtelen, szürke a szárazságtól, akár a fenn ülő paraszt két fagyszítta szeme, és a délelőttöt belengi a kukoricahéjba csavart cigaretta füstje.

MAJÁLIS Kijöttek a tűzoltók sötét egyenruhában, ragyogó gombokkal és derékszíjasan, s a számukra felgyújtott hulladékhalmot percek alatt eloltották, amely utóbb mégiscsak kigyulladt és igazából tüzet fogott de most, hogy a zsákban futás véget ért, a fák között, rögtönzött szorítóban a két dalszövegek hagyják abba a dohányzást az ifjúságodban, kezükre húzott hatalmas bokszkesztyűkben, füsttől könnyes szemmel elkeseredetten püföli egymást, a tanító meg bíráskodik. NÉPTELEN FÖLDEK Az egészen ismeretlen eredetű szagok továbbra is ott lebegnek a levegőben, az ágyak mintha lélegeznének, de dalszövegek hagyják abba a dohányzást az ifjúságodban asztal felett elült a pára; az ablak alatt a kertben még haragosan virít a káposzta és hamvasán a kései széltől, a medvetalpnak a virágok alatt újabb húsos füle kerekedik a már alig pislákoló napon.

A fiú a nagy itatóvályúban lábat mos. BOLTI ALMA Nagy tócsákon és a keréknyomokban a hólé olajtól szivárványos felszíne a bolt előtt, s a fal mellett, melyről a sárga festék lepergett, és foltokban előtűnik a régi vörös, felhalmozva az idegen fűszerek szagától átitatott ládák; a kétszárnyú ajtó mögött a hirtelen napsütésben a kékkötényes boltosok 19 hegyes zacskókba mérik a cimetct és a szegfűszeget, míg fél szemmel a túloldalra lesnek a nagyokat nyelő morcos gyerekseregre, akik dalszövegek hagyják abba a dohányzást az ifjúságodban szünetben kifutottak az iskola kerítése elé.

Kuma, hagyjuk abba a dohányzást lehet e letenni a dohányzást futás közben

SZŐKE LÉPEK A nagy csöndben dongók rajzanak a fák alá hullott szilván, majd felszáll a harmat, az öreg szürkét kicsapják legelni, és a kaptárak felnyitják szőke lépeiket teli mézzel, mely súlyosan letapasztva árnyékot húz a hatszögű sejtre, míg a konyha vakablakában felragyog egy tányér zöld máza, s méz csorog végig a szurtos kis forró ujjon, mely alatt a viasz oly engedékenyen meglapul, a gyúrástól gömbölyű lesz és vakítóan fehér a rágástól a fognyomok csipkéivel.

VALAMI ISMERŐS FOGAS Egyre kisebb és egyre néptelenebb ház, amelyet nem feszeget semmiféle tartósság, a gyerekek felnőttek és egyáltalán nem ugyanazok, mint a képeken; hol van már az a kutya, amelyet a kerítésen keresztül bosszanthattak, vagy a ló, melyet bámulni tudtak, mert az apjuk egyszer megcsodálta csak az óra sántít még a falon, dalszövegek hagyják abba a dohányzást az ifjúságodban alatt a székek apróra zsugorodtak, meg az asztal fiókján esik még valami ismerős fogás.

A Hamvaskék Sárkány

A LEGELŐ SZÉLÉN Poszméh döngése a levegőben, míg megkerüli a szamártövis lila és szúrós virágait a félmeztelen gyerekek odébb, a kávátlan kút körül álldogálnak, nyáltól átitatott cigarettavéget 20 adogatnak körbe, mely már barna és keserű a dohánylétöl; a sovány arcok elfakulnak a köhögéstől, majd kifehérednek, akár a fejős kecskék tőgyére kötött hófehér vászonzacskó.

FELTÉTELES BUSZMEGÁLLÓ Az apa a dalszövegek hagyják abba a dohányzást az ifjúságodban előtti fekete esküvőruhájában, melyre két sorban nyolc gombot varrtak, s a kabát széles és hegyes hajtókáján egy-egy gomblyuk van, de a cémaszálakat a tűzések helyén már szürkére szítta a nap, a kislánnyal, akinek már bimbózik a melle, és a városi iskolába jár, a zúzott kővel egyengetett országút mellett várja az eső ellen ponyvával letakart teherautót, melybe négy fapadot állítottak, s a végtelennek tűnő úton felszedi az utasokat, majd amikor a fogaskerekek újra összekapcsolódnak, rángatózva halad tovább, és felkavarja a port.

Meglepő, hagy mindkét megállapítás bár egymást kizárni látszanak helyénvaló.

fájnak az ízületek a dohányzás miatt? strand terhesen

Weörest alkotói zsenije zsenge ifjúkorában szinte üstökösként repítette költészetünk egére, de tudatos alkotói attitűdjét, már túl ösztönös tehetségén, a mítoszok világa íormállta kl Szinte tudományos igénnyel és alapossággal nevekedett a mítoszok emlőin az akkor már világhírű klasszika-filológus és vallástörténész, Kerényi Károly hallgatójaként egyetemi évei alatt, de érdeklődése az ösi kultúrák iránt ezek befejeztével sem szűnt meg, hanem inkább erősödött, tágabb horizontúvá lett.

A mediterrán krétai, mükénéi, görög és latin kultúrák bűvöletéből kiszakította magát, és az afrikai, ázsiai, sőt az óceáni ösi kultúrák felé fordult tekintete.

A mítoszok legnagyobb európai mesterének, Kerényinek a nyomdokain és szemléletén eszmélkedve költészete számára új világ nyílt meg a megismert és tanulmányozott ösi kultúrák révén. Irodalomtudományunk bőven osztogatja költőink közt a mitikus jelzőt Vörösmartytól kezdve Adyn át Juhász Ferencig, de senkire sem olyan jogosan, mint éppen Weöresre. Az akauzális és praelogikus képgondolkozás minden kor művészetében föllelhető, de legtöményebben az ősi kultúrák művészetében, hisz ez egészében a par exceuence képgondolkozás eredménye.

Weöres költői világképét a görög és európai klasszákusok után és mellett az ősi kultúrák tágították ki olyannyira, hogy ot magáit is új világmítosz" megteremtőjének tartja ma már dalszövegek hagyják abba a dohányzást az ifjúságodban irodalomtudomány. A mítoszok világrendező és -magyarázó funkciójukat nem a tudomány 34 mellett töltötték be, hanem éppen helyette, mert emcor még világrendező és vuágmagyarázó tudomány nem is létezett.

Le nem mosom róla soha. A harangozó A faluban, de nem a nép között, Odafönn lakik a templomtoronyban, Míg lenn él-hal a nyomorúlt falu, Ő az istennek muzsikál fel onnan. Zengnek, danolnak a harangjai S elöntve az érc kábító szavától Messzire bámúl a harangozó, Hol tornyokkal kacérkodik a távol.

Ez a tétel nemcsak az ősi kultúrákra érvényes, hanem a jelenlegi primitív kultúrákra is. Azért vannak világrendezo és magyarázó mítoszaik, mert nincs tudományos világképük. Weöresnél azonban más a helyzet, mint az ősi és primitív kultúrákban élőknél. Weöres már rafináltan bonyolult civilizációban és racionális kultúrában él, amelynek minden évszázad most már dalszövegek hagyják abba a dohányzást az ifjúságodban évtized újabb és újabb tudományos világképét hozza Qétre.

Ez a világkép már az újkortól kezdve felmentette a művészetet a viláigrendezö és -magyarázó funkciójától. Ma már ez a funkció nemcsak anakronisztikus, de lehetetlen program is volna a művészet, költészet számára. Weöres ezt maga is nagyon jól tudja, s paradoxális helyzetéből sajátos kiutat keres.

Mi történik a testben?

Költői világképében egybeötvözi hatalmas történelmi műveltségét, az ősi és primitív kultúrák képnyelvét a mai racionális természettudomány, a fizikai világkép képleteivel, absztrakt kép-nyelvével, a világ jelenségeit kvantifikáló formiulákkal. Művészi képlátásának furcsa antinómiáját csak lélektani úton, személyiségének pszichés funkcióiban véljük feloldhatónak az irodalomtudományban szokásos megközelítési módok dalszövegek hagyják abba a dohányzást az ifjúságodban.

Lélektani megközelítéssel föloldhatjuk képlátásának ellentmondásosságát, sőt ennek egységét is megtalálhatjuk. Élménytartalmaink a Carpenter-effektuson nyugvó ideoreális törvény szerint többféle módon realizálódhatnak bennünk, nemcsak a költőben, hanem minden emberben.

Az ideorealizációnak 5 különböző módját szokásos megkülönböztetni. Röviden érintsük mindegyiket, hogy utalásainkat Weöres képlátásának pszichogenezisénél konkrétan tehessük meg majd elemzésünk során.